• Írjon nekünk!
  • Épületenergetikai tanúsítás

    Épületenergetika
    Épületenergetikai tanúsítás

    Kinek van rá szüksége?

    • Családi házak eneregetikai tanúsítványa
    • Létesítmények eneregetikai tanúsítványa
    • Ipari megoldások

    Családi ház (1)

    Családi ház, Budapest, Hegyhát utca


    Építész: Kapy Jenő DLA, Murka István
    Belsőépítész: Murka István
    Statikus: Kenese István, Adler György
    Gépész tervező: Braun Attila

    "Van a ház" - három szövegrészlettel - Családi ház, Budapest

    I.
    Részlet az Új Magyar Építőművészet 2002/5. számából

    'Van a "ház", amely egy hangsúlyos tengely mentén, két szinten - a földszinten és az emeleten - lineárisan egymás mellé sorolja a négytagú család primer életfunkcióit, és erre rátolva áll az ún. "nem ház": tulajdonképpen egy erdei pavilon a ligetes környezetben - ezt lehet talán nappalinak nevezni mai szóhasználatunkkal.

    A "ház"-rész a premodern Medgyaszay István két gödöllői, egykori Erdő utcai családi házánál elgondoltakat eleveníti fel, aki Schmitt Jenő Henrik művészet- és természetvallás filozófiája nyomán azt tartotta építészeti értelemben hitelesnek, ha a külsőben is megmutatkozik a belső, és a fal természetes anyagai úgy jelennek meg az ősi építészetet is idéző szépségükben, hogy egyben a legmodernebb szerkesztési elveket képviselik. Medgyaszay más helyen vallott a "kieresztés" jelentőségéről is: "Aki nem járt náluk (ti. a székelyeknél), nem tudja elképzelni, milyen helyes és költői gondolat, milyen igazán építőművészeti ötlet nyilatkozik meg abban, ahogy a zárt lakóházból a szabadba való átmenetet megoldották."

    A terv szimbolikus tartalmakat hordoz, amely a természetszeretetet egyfajta panteizmusban kívánja megjeleníteni azzal a megoldással, hogy a kerti pavilonnak nevezett házrészt, a "nem-házat" mintegy rátolja a "házra".'
    Kapy Jenő DLA

    II.
    Részlet az Octogon 2002/4. számából

    "Minden jó háznak van egy poénja. Sőt, a jó háznak egy poénja van csak. Nem vicce, jópofa megoldása, hanem egy olyan vezérgondolata, amelynek konzekvens alkalmazásával a ház egyedi karaktere kibontakozni képes. Hogy ezt a poént mi hozza létre - a helyszín, egy másik ház közelsége, egy alaprajzi lelemény, esetleg egy kertben álló fa, a tulajdonos, egy kiválasztott anyag, egy metafóra, bármi -, az változó. Itt a fő gondolat a telek sajátossága, keskeny hosszú jellege hívta életre. Ennek alapján a ház belső közlekedői egy sétaút tengelyére fűződve fel, az épületet mintegy a kert részévé teszik. Az emeleti közlekedőfolyosó pedig hosszú, szokatlan erkély formájában fut ki a liget lombjai közé. Míg a házra ráfutó sétaút az erkély alól fut tovább hátra, a kert mélyére. Ez az ötlet, ami a hangütést megadja. S e feltételhez a ház minden egyéb meghatározó eleme idomul. A hazai építészetből oly fájón hiányzó wright-i szerves építészeti gondolat jelenléte ez. Szerves szellemi értelemben is, hiszen itt a természeti kapcsolat kibontakoztatása mellett minden formai részlet - historizálás vagy romantikus átfolklorizálás nélkül - az építészeti korszerűség igényéhez igazodik."
    Bojár Iván András

    III.
    Részlet az Alaprajz 2003/2. számából

    "Egy év munkája. Mögötte egy élet munkája.
    Minden részlet végiggondolt: építészet, gépészet, világítás, kert, belső. Jó arányban keverednek újító kedvű és biztos, jól bevált megoldások. A terv finom határon mozog gazdagság és gazdaságosság között. Az egyszerű, tengelyes szerkesztési rendből három kitüntetett ponton kimozdul. Mind a mester kézjegyei (ezer közül is felismerném).

    1. A lépcső pihenőjének megvilágítása különleges belső téri élmény.
    2. Az emeleti napozó-terasz besétál az erdőbe (szerkesztése nekem különösen kedves).
    3. A nappali. Ez a ház esszenciája. Magában hordozza a telepítés lényegét, a szerkesztési elvet, az anyagváltások hierarchiáját. Szerkezete annyira egyedi, hogy a statikus is csak messziről figyelte. Belső tere tiszta, elegáns."

    Kalmár László

    A weboldalon szereplő képek illusztrációk és a szerzői jog által védett alkotások.
    ...